KARÁCSONY ELŐTT

„Az okszerű takarékosság egyik legszebb és áldásosabb tulajdonsága a jó gazdasszonynak s így először is azon kezdem, hogyan lehet takarékosan és mégis jó és tápláló étkeket előállítani. Az okszerű takarékosság abból áll, hogy a szakácsné mindent feltudjon használni, amiben még némi táperő találtatik, így például ha valami pecsenyét süt, sütés előtt a hústól elválasztja a csontokat s azokat leves főzésére vagy erősbitésére használja, továbbá, ha a tojás nagyon drága vagy nincs kéznél, lefelezett tejjel gyúrja a tésztát. Födött edényben főzzünk, így nemcsak több táperő marad az ételben, hanem a főzéshez is sokkal kevesebb fa szükségeltetik. Ügyel, hogy a fa- mely mostanában oly méregdrága – minél vékonyabbra legyen hasogatva, mivel így abból sokkal kevesebb fogy el.
Ehhez a takarékossághoz nem tartozik, hogy romlott, silány tápszereket olcsóért vegyen, vagy hogy az ételektől elvonja a szükséges kellékeket, mert aki elvonja a családjától a szükséges táplálékot és minden rendszer nélkül összehabarja az étkeket, csakhogy legyen valami a tálban az nagyon csalódik, mert evvel a családfönntartó a munkaerőt s az egészséget rövidíti meg és többe kerül az orvos meg a gyógyszer, mintha tápláló étekkel látná el a családot…
Szeged 1890. január 1.”

Mindezt 118 évvel ezelőtti szépnagyanyám-féle szakácskönyvben találtam és teljes eredeti szövegben adtam vissza (szívesen megmutatom az eredeti szakácskönyvet sok érdekesség van benne).
Olyannak tünt számomra mikor először olvastam mintha ez épp most íródott volna.

Így a nagy ünnepek előtt kérem csak egy kicsit gondolkodjanak el azon, hogy oly sokat képzelünk mi a XXI. században saját magunkról, de lássuk be, ma is hasonlóan gondolkodunk élünk , cselekszünk mint száz évvel ezelőtt, ha a takarékosságról, egészségről az ésszerűségről van szó.
Szeretnék Mindenkinek – eladóknak, vásárlóknak – az Embereknek tiszta szívet, egészséget, áldást és békességet kívánni!